Történelem

Japán törörtnelme hosszú ,szigetországként elszigetelt időszakorok jellemzőek rá néha forradalmi változásokat okozó külső behatással.

• Japán őstörténete (kb. i. e. 35 000 éve – i. sz. 250)
• Japán ókor (Kodai, 250–1185): az európai ókor fogalmától eltérően nagyjából az európai kora középkor és haladó középkor időszakával esik egybe.
• Japán feudális kora: a sógunátus korszaka. Az európai késő középkortól a 19. század közepéig tartó hosszú időszakot öleli fel. Két nagyobb korszakra oszthatjuk:
  • Japán középkor (Csuszei, 1185–1603)
  • Edo-kor (1603–1868)
• Japán modern kor: a Meidzsi-restaurációtól (1868)- egészen máigőstörténete

Őstörténete

Az első írásos utalásokat japánra az I. századi kínai szövegekben találták. A japánok ősei Észak-Ázsiából és Kelet-Ázsiából az akkor még létező földhidakon keresztül érkeztek erre a területre kb. 35 000 évvel ezelőtt. Az is lehetséges, hogy a japán szigetvilág abban a korban nem volt olyan elszigetelt, mint később.

Japán ókor

A kínai kultúra terjedt el a buddhizmussal és a konfucianizmussal együtt Japánban, először közvetlenül Koreából és Kínából. Japán elfogadta és beolvasztotta a kínai kultúra összes elemét – a buddhizmust, a konfucianizmust, a mezőgazdasági ismereteket, építészetet, művészetet, kézművességet, írásbeliséget, költészetet, jogot és államrendszert.

Japán középkor

A országot a sogun vezette(japán császár) és a korszak meghatározó része volt a busidó(japán lovag-ideál). Nyugat először létesített kapcsolatot japánnal (1543). A központi hatalom hadakozó fejedelmek korában (szengoku dzsidai) szűnt meg (1467- 1477). Az országág újraegyesítését Oda Nobunaga daimjó (nagybirtokos, feudális hadur) kezdet meg ,majd halála után tábornoka Tojotomi Hidejosi folytatta. Művüket Tokugava Iejaszu fejezte be szekigaharai csatában végzet ellenségevel és létre hozta az Edo-bakufu-t (1603–1868) (vagy Tokugava-sógunátus) .Tokugava Iejaszu leszármozottai által vezetett katonai kormányzat.

Edo-kor (1600–1867)

Nagyábol egybesik az Edo-bakufu uralmával. Ebben a kororban a kógunok betiltották a kereszténységet 1614-ben. Az ország 1639-ben bezárta kapuit a külföldiek előtt kivéve holland és kínai kereskedőket de müködésüket dedzsima szigetre korlátozták. A 19. század elejétől küső fenyegetés: japán part közelében orosz és amerikai hojók jelentek meg. 1853 ban Matthew C. Perry amerikai sorhajókapitány belépett a tokiói-öbölbe és kikényszerítette a  Kanagavai egyezményt amerikai–japán béke és barátsági szerződés így japán ujra megnyitotta kapuit .

Meidzsi-restauráció (1868–1912)

1867-ben Tokugava sógunátus összeomlott és megalakult a Meidzsi szövetségi kormány  1868-ban.

• államvallássá tették a sintót
• a daimjóktól elvették birtokaikat
• új (prefekturális) közigazgatási és adórendszer
• általános hadkötelezettséget vezettek be (a szamurájok kasztjának vége)

20. század

A japán alkotmány biztosította a szabad vallásgyakorlást az országban a buddhizmus a domináns vallás. A japánok egy új típusú kultúrát alakítottak ki, a nyugati kultúra és a hagyományos japán kultúra egybeolvasztásával.